MAX NAPLÓ - Nagy-völgyi Favor kennel

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

MAX NAPLÓ

Max Napló
Max
Zebegény
Max & Aura
III. nap

Pihenőnap van .... Fájnak a mancsaim és azt mondta a gazda hogy ma pihenünk, voltam már fotoszintetizálni a Napon. Meg kint volt a kiscsaj a szomszédból de ma nem volt kedvem játszani vele.

Most alszom a gazda úgyis mérges rám, lehet hogy szólnom kell Réka Anyunak mentsen meg tőle??? Csak úgy égetnek a szikrái amit a szemei szórnak.... Jobb lesz ha gyorsan visszaosonok a kabátjába aludni s hagyom itt a gépet neki.

Wuff Cimborák majd még jövök

Ez volt a délelőtti bejegyzésem, és most hozzá ugatom gyorsan nektek a többit.
A napot tényleg alvással töltöttem, mert fájnak a lábaim. A gazda aggódik miattam, így ma pihentem meg amit kedvem volt mozogni mozoghattam a kertben.

Egy nagyon rövid sétát engedélyezett a gazda számomra, elmentünk a falucskába csavarogni. Láttam megint a azt a négy fős falkát akik mindig megugatnak engem és eszembe jutottak a lajkáim. Nagyon hiányoznak, ott álltam a kapu előtt ezek meg bentről ugattak engem, s bennem nem ébredt fel a düh hogy visszaszóljak, csak a szomorúság fogott el hiszen nincs itt Szürke akihez bújhatnék, hiányzik Nagy Vörös bölcsessége, meg hát Nyakigláb sincs. Jó mondjuk Nyakigláb helyett itt van a szomszéd kiscsaj Aura. Este a gazdi kivitt egy kicsit még a kertbe -ezzel álcázza hogy várta a vacsoránkat-, ahol Aura már kint volt nem sok kedvem volt vele játszani. Aztán feltámad a szél, és ennek kis szőkének csak úgy lobogott füle, neki álltunk ismerkedni, már éppen sikerült a bokor fele csalnom. Amikor hatalmasat dörrent és leszakadt az ég. 
 A gazdával vissza menekültünk a lakhelyünkre, majd csörgött a telefonja és az esőben rohantunk ki a vacsoráért. Bizony vacsora, a gazda rendelt nekem külön levest mert hogy azt tegnap méltóztattam megenni. Kis naív azt hiszi hogy ez a trükk minden nap bejön. Hát nem, hiába a húsleves sok húúsal én ma csak fejem forgattam hogy nekem ez aztán nem kell. Végül a gazda adott a szezámmagos pulykájából amit hosszas analízálás után -igen igen Nyakigláb tanította ezzel lehet igazán sírba tenni a kétlábút- méltóztattam megenni.

Később a levesből miután a kétlábút rávettem hogy kiszedje a husikat azokat megettem meg egy kis levest hogy nyugodjon békében a gazda. Pihenés után hívni akartuk GazdiAput és GazdiAnyut de előtte még kirohantunk pisilni. (szerencsére az eső már elállt) Ahogy ott szöszöltem egyszer megjelent a kis szőke és a gazdái. Aura rávett egy kis fogócskára és hatalmas hancúrba kezdtünk. Ahogy futottam utána, nagyon hiányozni kezdett az én Nyakiglábam. Vele szoktam fogócskázni egyedül. S most ez a kis szőke itt előttem riszálja a fenekét, megpróbáltam fellökni de a gazda azonnal korholt. Akkor megpróbáltam úgy bekapni mint a Nyakiglábat de a gazda ezt sem hagyta. Viszont látta rajtam hogy egyre feszültebb vagyok, hisz Nyakigláb hatalmas szőrébe szoktam csimpaszkodni és finoman megrágni annak nyakát. De itt nem lehetett gyűlt bennem a feszültség, s amikor Aura elment madarat kergetni, ekkor a gazda magához hívott és hagyta hogy levadásszam a pórázt és azt ráztam-ráztam-ráztam. Ahogy jött felém a kis szőke azonnal el kellett engednem a pórázt és a gazda elrakta, így érdeklődésem ismét a szőkére irányult. S ez így ment majd egy órán keresztül. Aztán Aura elfáradt, de elő került a gazdái által egy labda. Amivel játszhattam én is, a gazda szemtelen mód elővette az engedelmest, és dolgoznom kellett hogy labdához jussak. De jól esett a munka, sőt aztán a kis szőke gazdájával is dolgoztam, bár nem mindig értem amit mond,de olyankor a gazda segít. 
Malom-patak
Max & Aura
Patak-tál
Max & Aura
Max
 A sötét kint ért minket, belőlem kitört a vértacskó mindent levadászom ami a sötétben meg mer mozdulni. Csak úgy dörrent a gazda hangja hogy már megint hülyeséget csinálok de mivel első szavára abba hagytam a dolgot így most nem lett bünti. De ez után már csak pórázon közlekedhettem, mondjuk már csak egy pisire vitt el aztán jöttünk be.

Csacsogott nekem ma is a GazdiAnyu szeretem a hangját, olyan jó hogy beszél hozzám én meg szép csendben elalszom tőle. Hiányzik, ahogy haza érünk -mert azért remélem hogy haza megyünk valamikor-, ígérem hogy az összes éjszaka vele fogok aludni, még akkor is hogy tudom hogy nem szabad, de majd bevettem az éjszakai támadós technikám.

Ez volt a mai napunk, igazi pihenős lazsálós nap. Hogy holnap mi lesz remélem jó idő, meg túra ha az igaz. Meg jönnek a gazdihoz barátok, meg kutyák bár ez utóbbitól én nem vagyok lelkesek, de a gazda azt mondta hogy nem lesz gond. Mert ügyes vagyok, s leszek.

Most meg felfordulok aludni.

Wuff Cimborák 
 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz