Az orosz-európai lajka őstörténete
Furtov cikke alapján
Az orosz-európai lajka hazája a Szovjetunió európai részén található északi erdősáv. A főrégió Komiföld, ahonnan ezek a kutyák származnak. Erre utal a fajta régi elnevezései is: komi lajka, komi-zürjén lajka. A fajta tenyésztése több helyszínen kezdődött meg (Moszkva, Leningrád, stb.). A VNIIOZ tenyésztelepei is meghatározó szerepet játszottak a ma ismert orosz-európai lajka kialakulásában. A VNIIOZ tenyésztelepe először Moszkva erdős részén került kialakításra azonban a későbbiekben Kirovba költöztették.
A VNIIOZ tenyésztelepe jelentős szerepet játszott a mai orosz-európai lajka fajta kialakulásában. E. I. Shereshevsky vezetőkutató egy merész kísérletbe kezdett. A mai orosz-európai állomány ősapja-ősanyja Ch.Putik VRKOS 65/l valamint Pompka VRKOS 76/l voltak. Putik és Pomka alomtestvérek voltak, 1946. július 07-én születtek további 3 alomtestvérükkel együtt. Szüleik Muzgar egy fekete-fehér kan Komiföldről, anyjuk egy hanti típusú nyugat-szibériai lajka szuka Pituh II.
Putik champion címet szerzett a moszkvai vadászati kiállításon 1953-ban majd az azt követő két évben megvédte címét.
Putik champion címet szerzett a moszkvai vadászati kiállításon 1953-ban majd az azt követő két évben megvédte címét.
Putik fedezte Pomkát, az ebből származó utódok számos pozitív javulást mutattak, mint például a fejforma javulását, valamint a kívánt fekete-fehér szín elérését. Ennek a vonalnak minden híje kiváló testalkatú és jó munkaképességű volt.
A beltenyésztés iránti lelkesedés azonban számos esetben negatív eredményeket is hozott, szükségessé vált új vérvonalak bevonása.
Hamarosan csatlakozott a Putik vonalhoz Druzsok VRKOS 103/l aki a Bublik I. vonalat képviselte. Druzsok Szentpétervárról érkezett. A vonal hímjeire jellemző volt az erős csontozat, valamint a megfelelő kívánt fekete-fehér szín átadása az utódoknak. A legfontosabb hogy idegen vérvonal volt a Putik vonal kutyáihoz.
1960-ban felbukkan Sharik -tul. P.P. Boriszov-, a Komi területről hozott ismeretlen származású kan. A kan és utódai alkotta csoport, érezhetően gyengítette a beltenyésztés káros hatásait. Valamint az utódok erős ösztönökkel rendelkeztek nagyvad iránti vadászatra is.
Ebben az időben több más kan is részt vett a tenyésztésben:
- Jack VRKOS 108/l ismeretlen eredetű szürke kan
- Jack VRKOS 108/l ismeretlen eredetű szürke kan
- Sobol - Volchka Pleyeara tartományból
- Sultan - Komiföldről
A fenti egyedek nagyon jó testalkatúak és bizonyítototan jó munkaképességűek voltak. A pozitív tulajdonságaikat tovább adva megszilárdult a meglévő orosz-európai állomány.
Lehetetlen beszámolni a tenyészállományról amely eddigre jelentős mennyiségben "halmozódott" fel. De a legkiemelkedőbbek közül meg kell jegyezni:
- Ch. Grinda VRKOS 92/l
- Ch. Nocska VRKOS 1044/lre
- Ch. Grinda II. VRKOS 1009/lre
- Ojra VRKOS 1003/lre
- Ch. Laga M-216
- Galka VRKOS 1142/lre
1964-re a fajta kialakulása befejeződött. Az állomány elemzése számos kiállítási valamint vizsga eredmények alapján megerősítette a fajta jó munkaképességeit. Kezdett egyre népszerűbbé válni a vadászok körében.
Azonban még mindig sok negatív tulajdonság volt a fajtában. Ezek az a tipikus színű utódok, nem megfelelő - kevés- csontozat, kevés izomzat, hosszú test (nem megfelelő testarányok).Ebben az időszakban még nem minden egyed rendelkezett zárt-teljes 4 generációs törzskönyvvel.
Azonban még mindig sok negatív tulajdonság volt a fajtában. Ezek az a tipikus színű utódok, nem megfelelő - kevés- csontozat, kevés izomzat, hosszú test (nem megfelelő testarányok).Ebben az időszakban még nem minden egyed rendelkezett zárt-teljes 4 generációs törzskönyvvel.
Ekkor Moszkvában 3 tenyészvonal létezett:
Ch. Putik VRKOS 65/l vonala, melyből számos olyan utód került ki akik jól örökítették adottságaikat. Ide tartoztak Kutik VRKOS 111/l, Ch. Muzgar VRKOS 1002/lre, Dimok VRKOS 1008/lre, Ajax VRKOS 1083/lre, és Mishka VRKOS 1175/lre. Valamennyi kan kiváló testalkattal és kiváló munka tulajdonságokkal rendelkezett.
Bublik I. vonalából kikerült meghatározó kanok:
- Druzsok VRKOS 103/l
- Ch. Irgiz VRKOS 118/l
- Ch. Dunaj VRKOS 1037/lre
- Baroncsik VRKOS 1363/lre
- Ch. Hor VRKOS 1178/lre
A Bublik I. vonalból származó egyedek kedvezően befolyásolták a fajtát, többek között megerősítették a csontozatot.
Sharik vonala mely magában foglalta többek között Chernish I. M-38/l, Karaj VRKOS 1426/lre, Bek 1425/lre. A vonal egyedeit kiegyensúlyozott karakter valamint nagyvadakra mutatott erős vadászhajlam jellemezte.
Nagy érdeklődés kísérte a génkészletet gazdagító és később kiváló tenyészvonalakat adó keresztezéseket, néhány vonal a mai napig él.
A génkészlet gazdagítására más régiók fedezőkanjait is igénybevették mint például: Chibruk Jaroszlavból, Sharik VRKOS 1015/lre Vologdából, Ch. Malysh VRKOS 1228/lre és fia Ch. Murzik VRKOS 1608/lre Kalininból valamint Ch.Bublik II. Leningrádból.
A populáció számának növekedésével együtt akutyák azonos típusúvá váltak, rögzült a fajtára jellemző fekete-fehér szín, tovább javult a fejforma, a csontozat erősebb lett, a viselkedés kiegyensúlyozottabbá vált. A különböző versenyeken az orosz-európai lajka kezdett előtérbe kerülni.
1965 környékén egy újabb vérvonal alakult ki, mely Dzsoj M-60/lre-re és annak utódain alapult. Dzsoj aktív részese volt a tenyésztési munkának. Ezen vonal tagjai főleg egy szukától Ch. Nocskától VRKOS 1044/lre származtak. Dzsoj és utódai erős csontozatot, jó fültartást, sötét szemeket örökítettek.
Utódai:
- Dick VRKOS 1087/lre aki bár kevés utódot hagyott maga után de mégis nyomott hagyott a tenyésztésben
- Urman VRKOS 1041/lre az 1974. évi kiállítás bajnoka
Urmantól két ígéretes utód is született
- Kucsum VRKOS 1384/lre
- Bobrik VRKOS 1336/lre
Az 1970-es évekre a kutyák száma és minősége jelentősen megnőtt. Az egyedek teljes zárt törzskönyveket kaptak.
1972-ben érkezett Csan VRKOS 1302/lre. Csan tovább javította a a külső megjelenést, valamint a munkaképességeket. Jó eredményeket értek el vele a Putik valamint a Bublik I. vonalakból származó egyedek párosításával.
A tenyésztésben a fent említett vonalakon kívül még további kanok vett részt a moszkvai csoport munkájában a teljesség igénye nélkül:
- Ch. Ajan M-172
- Ch. Indus 1132/lre
- Dik
- Vajgacs M-23
- Sokol 1348/lre
- Kors 1833/lre
- Csarish 1750/lre
- Ch. Dik 1882/lre
- Ch. Abrek 2143/lre
A kanok szerepe nagy a tenyésztésben de nem feledkezhetünk meg a szukákról sem, akik jelentős mértékben hozzájárulnak a fajta szaporodásához. A szukákat eleinte minden korlátozás nélkül fedeztethetők voltak. Azonban az utódok minőségének erőteljes javítása érdekében csak jó testalkaltú, kiváló vadászösztönű szukákat vontak csak tenyésztésbe.
A moszkvai csoport orosz-európai lajkái utódaik által jelentősen befolyásolták az oroszországi állomány minőségét.A MOOiR nem csak a fajta tenyésztésében de annak népszerűsítésére, megismertetésére is sok időt fordított. Így a MOOiR a fajta kiválasztott képviselőit nemzetközi kiállításokre nevezték. Így láthatták az emberek Ch. Irgiz-t Csehszlovákiában, még Ch. Boj-t és Ch. Tajga II-t Magyarországon.
