Manysi-hanti típusok a nyugat-szibériai lajkában
G.Z. Nasirov (2009) cikke alapján
"1949-ig a lajkákat kiállításokon egyben egy fajtaként kezelték a területi tagoltságok és típusok ellenére." A fajták felosztása és standardjük véglegesítése ebben az időben fejeződött be.
A nyugat-szibériai lajka állományt a szverdlodszki, kirovi, moszkvai, permi, novoszibirszki valamint a VNIIOZ, illetve a Krasnaja Zvezda kennelei adták. A fenti központok valamennyi lajkája melyek besorolás szerint nyugat-szibériai lajkák voltak a szverdlodszki és tyumeni régió halászati területeiről származtak (ritke kivételektől eltekintve), ahol hanti és manysi őslakók voltak. A fajta megosztások idejére a lajkát már elég régóta tenyésztették a városokban. Az utódok osztályozására többször is sor került. Shirinsky-Shikmatov vezette kinológus csoport próbálta megtalálni a külső különbségeket a hanti és manysi típusok között. Mivel ezek az utódok földrajzi eloszlásban és vadászati körülmények között nagyon közel állnak egymáshoz, sokan úgy találtákhogy egyáltalán nincs különbség, és időpazarlásnak tartották a vállalkozást. Eközben teljesen vitathatatlan, hogy a nyugat-szibériai lajka fajtában két típus található, melyek egyértelműen eltérnek egymástól.
Tehát mi is a különbség a manysi és a hanti típus között?
A nyugat-szibériai lajka állományt a szverdlodszki, kirovi, moszkvai, permi, novoszibirszki valamint a VNIIOZ, illetve a Krasnaja Zvezda kennelei adták. A fenti központok valamennyi lajkája melyek besorolás szerint nyugat-szibériai lajkák voltak a szverdlodszki és tyumeni régió halászati területeiről származtak (ritke kivételektől eltekintve), ahol hanti és manysi őslakók voltak. A fajta megosztások idejére a lajkát már elég régóta tenyésztették a városokban. Az utódok osztályozására többször is sor került. Shirinsky-Shikmatov vezette kinológus csoport próbálta megtalálni a külső különbségeket a hanti és manysi típusok között. Mivel ezek az utódok földrajzi eloszlásban és vadászati körülmények között nagyon közel állnak egymáshoz, sokan úgy találtákhogy egyáltalán nincs különbség, és időpazarlásnak tartották a vállalkozást. Eközben teljesen vitathatatlan, hogy a nyugat-szibériai lajka fajtában két típus található, melyek egyértelműen eltérnek egymástól.
Tehát mi is a különbség a manysi és a hanti típus között?
Hanti-Manysi Föld: autonóm közigazgatási egyés az Uráltól keletre. Közigazgatásilag a Tyumeni terület része. Nevét a két őslakos finnugor népről kapta. A körzet Szibériában az Észak-Uraltól keletre, az Ob folyó középső és alső folyása mentén fekszik. Az éghajlat szélsőségesen kontinentális. A tél zord és hosszú, a nyár viszonylag meleg. A középhőmérséklet nyugatról-kelet fele csökken.
Hantik (osztjákok): Oroszország őshonos népcsoportja
Manysik (vogulok): Nyugat-Szibériában az Urál hegység keleti lejtőin az Ob folyásának bal oldali mellékfolyói mentén élő népcsoport
A hantik és manysik legközelebbi nyelvrokonai a magyarok.
Hantik (osztjákok): Oroszország őshonos népcsoportja
Manysik (vogulok): Nyugat-Szibériában az Urál hegység keleti lejtőin az Ob folyásának bal oldali mellékfolyói mentén élő népcsoport
A hantik és manysik legközelebbi nyelvrokonai a magyarok.
Manysi típus:
Nagyobb mint a hanti típus. A test formátuma közel négyzetes. A mellkas mély, de nem széles. A has enyhén felhúzott. A nyak magasra állított (hosszú nyak). A szőrzet vékonyabb, ugyanúgy dupla de kevesebb aljszőrt tartalmaz. A végtagok szárazak, karcsúak, kifejezett szögekkel. A mancsok legtöbbször nyúl mancs formájúak.
A manysi típusú fej fő jellemzői:
A fej száraz, leginkább megnyúlt. A fang hossza nagyjából megegyezik az elülső rész hosszával. A frontális koponya csont megnyúlt. A tipikus manysi lajka feje felülről nézve egy hosszúkás háromszögbe illeszkedik. A pofa kifejezetten hegyes. A fej vonala (oldalról nézve) sima. A fül a legnyúltabb, keskeny mind a tövében, mind teljes hosszában. A fülek a fejvonalával merőlegesen vannak állítva. Egyes szakértők megkülönböztetik a fül csúcsának enyhe gömbölyűségétés enyhe hátradőlését is. Szemek, szemhéjak mérsékelten ferde bemetszésűek - mindenképp kerekebb és kifejezőbb mint a hanti típusnál.
Manysi típusú lajka
Hanti típus: Az ilyen típusú lajka, teste nyújtottabb. Mellkasa tágas, meglehetősen hosszúkás és széles mint mély. A nyak viszonylag alacsonyan illesztett (farkas szerű nyak).A kutya az ilyen típusúú nyak miatt kiterjesztettebb formátumnak tűnik. A szőrzet gazdag, vastag aljszőrrel ellátott, a nyakon gallér található (főleg a hímek esetében). A végtagok csontosabbak, mérsékelten szárazak. A lábnyom kerekebb, vagy ahogy mondani szokták macska mancsú.
Fej főbb jellemzői:
A fej száraz. A hanti lajka feje (felülről nézve) a szélesebb koponyája, rövidebb a pofája miat, egy az egyenlő oldalú háromszöget megközelítő háromszögbe illeszkedik. Ennek az aránynak köszönhetően az e fajta lajkák fejvonalai (oldalról nézve) meredekebben emelkednek. A pofa rövidebb,mint a koponya hossza, de teljesen száraz. A homlokcsont viszoylag széles és szükségszerűen lapos. A szemek, szemhéjak élesen ferde bemetszésűek, közepes méretűek. A fülek nem nagyok, inkább az egyenlőszárú háromszöghöz hasonlíthatók. A szélesebb koponyamiatt, miatt szélesebb állásúak. A hanti típusú lajka kölykök fülei egy hónapos korukra felállnak.
Manysi típusú lajkák
Hanti típusú lajka
Az elméleti indoklás pedig a következő: a manysi lajkák az Urál őslakóinak kutyája. A közelmúlt történelmi idejében a manysik elfoglalták a Közép-Urált, és mélyen behatoltak a sztyeppékbe a két kontinenst elválasztó hegyi tajga gerinc mentén. Elkerülhetetlen volt hogy a manysik kutyái érintkezzenek más őslakosok sztyeppei kutyáival. Az évszázados érintkezés lehet az egyik oka annak hogy a manysi lajka szárazabb felépítésű, feje megnyúlt, fülei keskenyek, hosszúkásak, és végül de nem utolsó sorban kevesebb szőrzettel rendelkezik.
Megjegyezni kívánom a következőket is: bizonyos mértékig a Golf-áramlat melege eléri az Ural-hegység nyugati lejtóit, és ezért az Urál éghajlata sokkal barátságosabb mint Nyugat-Szibériában. Ebből következik hogy a melegebb éghajlaton a kutyák szőrzete sokkal kevesebb (rosszul öltözöttek). Azok akik az Urálban vadásztak tudják milyen nehéz az Urál sziklás lejtőin haladni melyek tele vannak évszázados fákkal, sziklákkal, az ilyen körülmények között a vadászathoz egy magasabb lábonálló kutya kell.
A hanti típusú lajkák elterjedési zónája a nyugat-szibériai síkvidék, amelyet nagyon alacsony hőmérséklet jellemez, és minél távolabb van az Urál gerincétől kelet felé, annál hidegebb az éghajlat. Ebből következik, hogy ezen területen élő lajkáknak vastagabb bundával kell rendelkezniük, hiszen alacsonyabb hőmérsékleten élnek - ők a hanti lajkák.
Mindezek mellett létezik egy állattani törvény is, amelynek a lényege a következő: minél északabbra él a faj, a testén kiálló részek annál kerekebbek. A fül, a farok, a végtagok, stb. lerövidülnek (visszahúzódnak), ami a hő nagyobb megőrzését eredményezi.
Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a nehezebb éghajlati viszonyok között élő hanti lajkának kerekebbnek kell lennie. Rövidebb a füle, kerekebb a feje, lekerekítettebb a törzse is. A hanti lajkák ferde vágású szemei, is a szem védelmét hivatottak védeni. Hiszen egy ilyen vágású szem hőátadása kisebb lesz, mert a szem nyitott részének területe észrevehetően kisebb.
Ezek a különbségek a manysi és a hanti típusú lajkák külsejében. Ez az elméleti indoklás, ami szerintem teljesen igaz, de lehet hogy nem. De azzal a ténnyel nem vitatkozhatunk, hogy a nyugat-szibériai lajka fajtában két típus van jelen. E típusok közül hogy melyik a jobb, vagy előnyösebb, nehéz eldötneni. Ez nyilván ízlés kérdése. De a nyugat-szibériai lajka legtöbb törzskönyvezett egyede mindkét típus külső tulajdonságait magán viseli.
A típusok ismerete jelentős segítséget nyújthat a bíróknak, és a tenyésztőknek akik képesek lesznek megőrizni a fajta génállományának gazdagságát, az eredeti formák változatosságával.
Hanti típusú lajkák