MAX NAPLÓ - Nagy-völgyi Favor kennel

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

MAX NAPLÓ

Max Napló
Frisbee avagy Dog Chow Disc Cup verseny

2011. május 27. péntek este
Nem értem a Családom, nem értem mit sutyorognak miközben Nyakiglábbal birkózom. A Gazdi pakol a táskájába, azt hiszem megint utazni készül. De vajon miért keresgéli a játékomat, muszáj megnéznem hogy mit csinál. Szörnyûséges földindulás, a Gazdi elrakta a játékom, a pórázom és a nyakörvem. Minden számomra fontos holmit elrakott és a polcról is eltûntek az üldözni valóim!!!! Jaaj pedig én nem akartam a Nyakigláb fülét harapni., most ezért pakolta össze a gazdi a cuccaim.. Biztos ami biztos hogy ne tudjon elhagyni rá tapadok.

2011. május 28. szombat
05:36
A Gazdi rám adta a nyakörvem megyünk sétálni!!! Vagy mégsem minek hozza azt a nagy zsákot amibe a huzigálós játékom tette?? Mindegy úgy tûnik kocsival megyünk, ez jóó! Mi ez a szag itt még soha sem jártam, nagy fémló prüszköl a síneken. Azaz ember engem fixiroz, megmorogtam de szinte azonnal dörrent a fúúj nem szabad! hogy ennek a gazdinak semmi se jó. Azt gondoltam hogy ha viselkedem akkor megyünk is haza, de ehelyett felkapott elköszönt GazdiAputól és felszállt velem a fémlóra. Nem voltam boldog még ezt az átkozott kosarat is rám rakta és most a fémló elkezdett nyihogni, hörögni és rángatózni mint aki a halálán van. Sehol se jó leakarok a szállni, reszketek mint a nyárfalevél.

7:24
Végre már hogy, hogy megszabadultam ettõl a fémlótól, egész úton nyihogott. Nem tudom hol vagyok, sok ember van és én félek, eszembe juttatták elõzõ életem amikor bántatottak. A gazdi megint a fejembe lát, leguggol mellém magához húz és vár nem dicsér, nem simogat, de érzem a kezét a hátamon és ez bátorsággal tölt el. Én szóltam neki, hogy most már nem félek és mehetünk. Emberek között cikázom, büszkén és bátran mert már rég gazdis vagyok. S a gazdi büszkén vonul mellettem. Jaaj szentséges marhacsont szakadééék, és a Gazdi leakar menni. Én nem fogok, engem hagyjon békén, haza akarok menni... A Gazdi közölte hogy hisztis vagyok és ez aluljáró és nem bánt, felkapott majd miután leértünk lerakott és közölte van lábam most már jöhetek nem szeretem ezt a helyett. A Gazdi viszont nem tiltakozott hogy sietõsre vettem, fussuunk...

Végre a felszínen vagyunk, és láss csodát a gazdi már megint egy fémlóhoz vonszol, én bõszen tiltakozom de a Gazdi felkap és már megint a fémlovon ülünk. De már nem félek kényelmesen bevackolom magam a gazdi ölébe és onnan nézem a rohanó fákat (a gazdi ha nem látja senki leszokta venni a kosarat rólam mert anélkül jobban tudok heverni).

8:27-....
Végre faaa.... A gazdi telefonál majd ismét a vállán találom magam, újabb rémséges szakadék. Leérve persze megint lerakott és megint loholtam de még mindig nem tiltakozott. Egy autó felé tartunk, ami tele van kétlábúakkal és kutyákkal. Egy nagyon kedves kétlábú szinte azonnal megvakarta a homlokom, csak nagyon gyorsan abbahagyta. Nem tudom hova megyünk de hátul a másik kutya olyan izgatottan ugat.


Megérkeztünk zöld fû van a lábam alatt, madarak, virágok és emberek kutyákkal! Bevallom õszintén nincs kedvem kutyát és embert enni rajtam van a szájkosár. A gazdi elsétált velem távolabb a csoporttól és levette rólam a kosarat majd késõbb a pórázt is elengedte én meg neki lódultam és csak sokadik Max hozzámra tértem magamhoz. Mit csináljak telement a fülem a madárénekkel és a tücsök ciripeléssel. Nos miután ilyen süket lettem a gazdi nem is engedte el többet a pórázom. Még õ nagyban bambulta az eget (bár õ azt mondaná hogy a tájat de én láttam hogy az eget nézte), addig ismeretlen jó illatú kétlábúak elõvették az üldözni valót!! Én szóltam halkan hogy azok már játszanak de a gazdi még mindig bambult, így amikor felém jött a korong rántottam rajta akkorát hogy végre észhez tért. Teljesen elvarázsolt hogy ennyi kétlábú együtt játszik az üldözni valókkal, és menetközben hallottam a társaim vágyakozó hangjait is.

Ekkor a Gazdi meglepett engem, mert a zsákjából elõhalászta az én üldözni valómat és játszottunk. Szaladtam elkaptam és együtt örültünk. Szóval ezért utaztunk együtt, de örömöm gyorsan alább hagyott mert a gazdi elrakta a korongot és rám rakta a kosarat és bementünk az emberek közzé.Beszélgetett, míg engem mindenki szeretgetett ami nagyon-nagyon jó volt. De a gazdi hazudott rólam mert mindenkinek azt mondta hogy rém vagyok, pedig no ennyi félelmetes dolog után kinek van kedve balhézni, még a végén tényleg elhagyna a gazdi. És a kétlábúak kedvessége annyira jól esett hogy simogatnak....

Elkezdõdött a verseny... volt megnyitó ahol mindenki bent állt és én is a gazdival aki feszülten figyelt. Aztán megint kimentünk a pályáról és figyeltünk. Õ pedig levette rólam a kosarat amit aztán elfelejtett rám adni. Én pedig figyeltem a többi kutyát ahogy futnak és ugranak. Bevallom ellestem egy-két technikát, már csak a gazdát kell kiképeznem hogy jól dobja az üldözni valót. Nagyon irigylem a nagy kutyákat hogy olyan gyorsan tudnak futni, én soha nem érem utol a gazdi hosszú korongjait. (bár valljuk be õszintén lehet hogy csak a gazdi béna mert láttam olyan dobást amire én is rámozdultam hogy akarom mert láttam értelmét hogy utána rohanjak elkapni)


Max
Max
Max
Max
Max
Max
Max
Max
A nap további részét sétálással, nézelõdéssel, idõnként kétlábúak és kutyák szaglászásával töltöttem. Amikor egyszer csak hatalmas dörejt hallottam majd ez egyre többször megismétlõdött. Nagyon nem tetszett ez a hang, és ezt a gazdi tudtára is adtam hogy utálom ezt az egész macerát. Ekkor az finom illatú kétlábú aki amúgy a gazdi barátosnéja azt mondta hogy beülhetünk az autójába. Aminek én nagyon örültem, a gazdi pedig a foga alatt motyogta hogy tönkre tett engem. Az autóba mindenféle segítség nélkül beugrottam és ott remegtem még az ég morajlott majd az esõ is rákezdett. A gazdi ismét jól cselekedett beszélt GazdiAnyuval és GazdiApuval, majd figyelmen kívül hagyva engem meredten nézte az esõt. Én pedig felfogtam hogy a gazdi nem fél akkor nekem sem kell. Az esõ elmúlt én ismét bátran pattantam ki a kocsiból, ahol nagyon jót aludtam.

Elmentünk pisilni, de nem voltak izgik a fák viszont jól megsétáltattam a gazdit. Aki egyre jobban izgult majd elõvette a korongokat, majd fülembe suttogta hogy nagyon szeret és érezzük jól magunkat. Én eddig is jól voltam hiszen megismerkedtem igaz csak rácsokon keresztül és messzirõl nagyon csinos tacsilánnyal. Elképesztõ gyorsasággal száguld a gazdija hosszú korongjai után! S ott van az a szép sheltie lány is.

Egyszer csak a nevemet hallom, nekünk kellett bemutatni mit tudunk freestyleban és a gazdi levette rólam a pórázt. Kérte hogy álljak mellé mint itthon a gyakorlásokon. Kit érdekelt a tömeg, és a kutyák amikor ott a gazda kezében korongok vannak. A gazdi vezényelt és én bújtam, futottam ugrottam, no elkapni azért nem mindent sikerült volt hogy a levegõbe haraptam bele de abba azt nagyon. Igaz volt hogy hempit kért én meg a hátán kötöttem ki mert nekem ahhoz volt lelkesedésem, de nem bánta kaptam gurított üldözni valót. Aztán hirtelen vége lett a zenének és egy hatalmas puszit kaptam a homlokomra a gazditól, aki nagyon-nagyon büszke volt rá. (én már kevésbé rá, iszonyat rosszakat dobott).
Annyira elfáradtam a játék végére, hogy megkértem a gazdit hogy üljön be velem az autóba. Én aludtam õ pedig onnan igyekezett figyelni a nagy játékot. Nagyon kedves volt tõle hogy velem maradt, más kutya társaim okosan elvannak egymaguk a ketrecben. De én nem, nekem kell a gazdi akkor vagyok nyugodt. A gazdi miattam kimaradt egy csomó beszélgetésbõl és tanulásból. De nem bánja mert én tudtam pihenni.

Egy kis pihenõ után a gazdi megint elõvette a korongom de most csak egyet?! S nevetve közölte hogy távolságira megyünk, mi... dobott nekem egy rövidet amit elvétettem, aztán még egyet de azt sem sikerült elkapnom. Nem haragudott nevetve biztatott hogy hozzam a korongot és mentem. Az utolsónál oda hajolt hozzám és mondta na Maxi fuss, hosszút dobok. A gazdi dobott én loholtam, de hát ugye mire odaértem földet ért a korong, de azért nagyon-nagyon megdicsért és megpörgetett a koronggal még én fogtam. Ezt nagyon szeretem.

Újabb pihenõn voltam amikor újra ringbe léptünk. A gazdi kért tõlem hempit és megcsináltam. Neki láttunk a kûrünknek ami a gazdi és szerintem sem sikerült úgy ahogy szerettük volna. Nagyon jól éreztük magunkat a gazdi nem volt olyan görcsös, dobni azt persze még mindig nem tud. Jól éreztük magunkat bent, a végén megkaptam a puszimat, és büszkén levonultunk.

Ezután a gazdihoz odajött a Korongmester aki három kutyával is játszott freestyleban, és a gazdinak mutatott egy csomó mindent kiderült hogy tudom a flipet vagy flopot (ezt a gazdám sose fogja megjegyezni melyik-melyik). Elmagyarázott neki két új fogást. Ez úton köszönöm drága Korongmester hogy fejleszted a gazdimat. Meglátom mire megyek vele itthon.

Ezután jött az eredményhirdetés, ahol a gazdival az esélytelenek nyugalmával álldogáltunk. Õ pedig büszkén cirógatta a fejem, mert körülöttem emberek és kutyák voltak és én egy hang nélkül várakoztam.

Kétlábúak és kutyáik vonultak ki, a gazdi tapsolt, én is csak a farkincám hangját elnyomták a kétlábúak örömrivalgásai. Egyszer a mi nevünk is bemondták, a gazdival kaptunk egy serleget. Amíg fotóztak minket a gazdi szeme befátyolosodott, én meg büszkén kihúztam magam.

Fárasztó hosszú nap volt. de nagyon jól éreztem magam!!! Köszönöm hogy figyeltetek rám, a sok simit, no meg hogy képzés alá vettétek a gazdit.

Max
Max
Max
Nax
Max
Max
Max frisbee verseny<br />Vasad kupa
 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz