A kelet-szibériai lajka őstörténete
Szentpétervári tenyésztés története
A.M. Lomovskaya cikke alapján
Nyikolaj Lukjanovics Rjasznyij 1935-ben született Tyarleov faluban. A vadászattal nagyapja által ismerkedett meg Kalinin régióban. Lukjanovics egész élete összefügött a kutyákkal. 1954-ben tagja lett a leningrádi Vadászok és Halászok Társaságának, majd ugyanebben az évben végzett az állam kinológiai tanfolyamán. 1957-ben a Chukotkai geodéziai expedicíó tagjaként megismerkedett a helyiek vadászkutyáival, a szerelem örök lett. 1976-ban I. kategóriás vadászkutya bíró lett, valamint a lajka tanács vezetője.
A Leningrádi kelet-szibériai lajka fajta meghonosítója Nyikolaj Lukjanovics Rjasznyij volt. Az első kutyákat a 1960-as,1970-es években hozták Kelet-Szibéria különböző régióiból. A céltudatos tenyésztési munkának köszönhetően, az 1980-as évek elejére nagyon jó állomány alakult ki,mely stabil munkaképességeikről voltak ismertek.
Nyikolaj Lukjanovics Rjasznyij
A fajtáról futó szóbeszédek nem csak a Nagy Oroszországon futottak át, hanem a határokon túlra is eljutottak. A finnek, a svédek érdeklődést mutattak a keletiek iránt.
Rjasznyij álma volt hogy legyen egy saját kiképző telepe a vadászkutyák számára.... ahogy várható volt, a méltó álomnak valóra kellett válni... az álom valóra vált ugyan, de túl későn... Rjasznyij álma 1993-ban valóra vált, megnyitotta kapuit a kiképző telep mely nem csak vadászkutyákat de rendőr és kereső kutyákat is képeztek. A szentpétervári kelet-szibériai lajka állomány fejlődött ezidő közben, népszerűségük nőtt.
Azontan 1998-ban súlyos betegséget után Nyikolaj Lukjanovics Rjasznyij meghalt. Túl sok feladat maradt befejezetlen, de a szeretet fajta virágzik, és a telepen is egyre több kutya vizsgázik.
Az első kelet-szibériai lajkák egyike 1964-ben érkezett, ő volt Shabarakh. Shabarakh fekete-fehér, erős testalkatú szuka volt, kiváló munkaképességekkel. Palma 1971-ben érkezett felnőttként, kiállításokon alacsony minősítéseket kapott, de munkáját tekintve univerzális volt. (Megállított egy maga egy medvét!)
Palmától egy alom született (Kraszikov Soboljával lett fedeztetve), amelyből csak Nahta (tul. Shinyaev) hagyott jelentős nyomott a fajtában.
Azonban a Palma munkájáról szóló történetek eljutottak az emberekhez, sok ember szívét lobbantva lángra e fajta iránt.
Nahta
/Sobol - Palma/
/Sobol - Palma/
Baykit területről 1973-ban érkezett Mukha (tul. Kostin) valamint Norka (tul. Rjasznyij). Norka volt az a hihetetlen varázsú kutya, aki népszerűvé tette a fajtát ebben az időben. A ragyogó (bár nem ideális ) külső, a kiemelkedő (jól örökített) munkaképességek és a "személyes varázs" ritka kombinációja senkit sem hagyott közömbösen. Norka 1971-ben született, és az első kelet-szibériai lajkák közül származott 2 generációs törzskönyvével. Színe hófehér, szürke-vörös fejjel. Diplomát szerzett II. díjas mókus, valamint II. díjas medve. Norka a fajta első championja lett. Show karrierjét veteránként fejezte be, a vadászattal csak 14 évesen hagyott fel. Norka 17 évig élt. Sajnos Norka után Leningrádban csak az első alomból maradtak utódok. A többi utód mind elkerült a városból, majd eltűntek szem elöl.
Tobol és Norka
Rjasznyij 1975-ben hozta Tobolt a hatalmas, karamish színű kant Podkamienna Tunguzkából. Tobol nem tudta megszokni a város viszonyait, így 3 év után az Uralba küldték. De előtte 1976-ban és 1977-ben Norkától született alomja. A második alom sokkal többet adott a fajtának. Két gyönyörű hím is akadt az alomban a fehér, szürke-vörös fejű anyjára nagyon hasonlító Irkut (tul. Milovszkij) valamint a fekete-fehér Ilim (Ivanova). Mindkét kutya fellelhető számos mai kelet-szibériai lajka ősei között.
Irga az alom egyik szukája volt, utána Oroszországban egyetlen alom született. majd Finnországba került az Aljo kennelhez. Finnországban 8 alom született tőle, összesen 28 utód.
Irga 5 hónaposan
Tobol távozása után Norka párja Sajan (tul. Amelyokhin) lett 1978-ban. Ebből az alomból Skippi vonala most is fellelhető egyes vonalakban. Norka utolsó alomja Graftól (tul. Smelov) született, mely egyetlen utódott hagyott Bojt (tul. Smelov).
Rjasznyijnak nem sikerült megtartania Norka lányát, de unokája az 1981-ben születet Laska méltónak bizonyult nagymamájához. Laska nagyon hasonlított Norkához, bár alkatilag helyesebb volt, stabil kiváló minősítéseket szerzett. Kiváló vadász - mókus, vaddisznó, őz, medve- volt.
Laska és Boj (tul. Ivanov) párosításából született a finn, svéd munkachampion Peni. A finnek szerint Finnország minden jó kelet-szibériai lajkájra Ch. Peni leszármazottja.
Laska és Norka
Köszönöm a fotót Rasmus Nyman-nak!
Köszönöm a fotót Rasmus Nyman-nak!
Ch. Peni 1991-ben született unokája Ohotnik Pomocsnik, visszakerült az őshazába Rjasznyij tulajdonába. Pomocsnik fajtája bajnoka lett.
1976-ban érkezett Kachugsky terület, Irkutsk régióból a hófehér Belka valamint a fekete-cser Muzgar. Muzgart sajnos ellopták, Belka pedig Tumanovnál maradt. Belka mellé a szürke Vitim érkezett Bauntovski kerületból. E párosításból született Tajga (tul. Tumanov) és Timka (tul. Kovanko), melyek érezhető nyomott hagytak a fajtában.
A híres FIN MVA Peni unokája
Ohotnik Pomocsnik
Ohotnik Pomocsnik
Rjasznyijnak köszönhetően, sok kutya érkezett a melyek a régióba kerültek kiadásra. Életkoruk változó volt a kölyökön át a felnőttekig kerültek kutyák Leningrádba, mindent megtett azért hogy a szeretet fajta populációja növekedjen és a tenyészállomány jó minőségű legyen. De nem csak Leningrádba segített kutyákat hozni hanem más tartományokba, külföldre is az ő keze nyomán kerültek kutyák.
Így került ki Finnországba pl. Sevas a karamish felnőtt kan, míg Karéliába a fekete-fehér Gordij az 1970-es években.
Leningrádba érkezett két kiváló veterán az IPOPS kenneléből: Bajkál (szül: 1970) valamint Damka (szül: 1969). Rjasznyij könyörgött hogy megkaphassa ezt a két kiváló kutyát abban a reményben hogy számára értékes utódokat adnak majd. Ebből a párosításból született Bojka (tul. Temnov) aki olyan kutyák anyja lett, mint Bakhta és Buran. Bakhta és Buran apja Grej volt aki Nahta fia.
Így került ki Finnországba pl. Sevas a karamish felnőtt kan, míg Karéliába a fekete-fehér Gordij az 1970-es években.
Leningrádba érkezett két kiváló veterán az IPOPS kenneléből: Bajkál (szül: 1970) valamint Damka (szül: 1969). Rjasznyij könyörgött hogy megkaphassa ezt a két kiváló kutyát abban a reményben hogy számára értékes utódokat adnak majd. Ebből a párosításból született Bojka (tul. Temnov) aki olyan kutyák anyja lett, mint Bakhta és Buran. Bakhta és Buran apja Grej volt aki Nahta fia.
Annak ellenére hogy a tenyésztési munka félbe maradt Rjasznyij halála miatt, valamint hogy sok kutya eltűnt a látóköréből de a "történelmi személyiségek" leszármazottai még mindig tenyésztésben vannak, alakítva ezzel ezt a csodálatos fajtát. Rjasznyij munkája elérte célját...
Grej
Nahta fia
Nahta fia